Ez a cikkem lesz az első játékos profilom. Tavaly már írtam egyet Kylian Mbappé és Erling Håland összehasonlítása kapcsán, most pedig folytatom ezt annyi módosítással, hogy inkább csak egy játékosra fókuszálok egy cikkben.

Az elején szeretném leszögezni, hogy mélyen inspirál Ben Taylor (Thinking Basketball, NBA), Mohamed (Twitter: @moesquare), OM Arvind (Tactical Rant a Substack-on), valamint „Cranjis McBasketball” (Twitter: @Tim_NBA, BBall-Index alapítója) munkássága. Az ő írásaik alapműnek számítanak az sportújságírás és a sportszakma területén, szakkifejezéseik, felfogásuk pedig érezhető lesz írásaim során. Az adatok az fbref.com oldaláról származnak.

Christopher Nkunku a 2021-22-es szezon legjobb játékosa volt a Bundesligában. 20 gólt és 13 gólpasszt szerzett, minden sorozatot tekintve pedig 35 góllal és 16 gólpasszal zárt. Teljesítménye felkeltette Európa leggazdagabb klubjainak az érdeklődését, és valószínűleg 2023-ban új csapatban fog játszani.

Nkunku összehasonlítva a top 5 európai bajnokság támadó középpályásaival és szélsőivel az elmúlt 365 napban (Fbref, Statsbomb)

Megjegyzés: A helyzetkialakítás (shot creation) az NBA-ben használt fogalom. Két technikai elemből (cselezés, passzolás) és szabálytalanság kiharcolásából kettő alkalmazása, amely lövéshez vezet akár maga a játékos, akár a csapattársa részéről.

Amint a diagramon látjuk, számos kategóriában Európa legjobbjai között tartjuk számon Nkunkut. A német klubfutball prototípusának megfelelően leginkább a védekezésből támadásba való átmeneteket szereti, komoly veszélyt jelent az ellenfél kapujára a támadások befejezéseivel, lövések előkészítéseivel, komoly gólhelyzetek kialakításával, továbbá védekezésben is hozzájárul a csapat sikerességéhez hatékony letámadásaival.

Nkunku az elmúlt két évben a Bundesliga legjobb játékosai közé tartozott, és nyugodtan nevezhetjük a legjobbnak azok közül, akik nem a Bayern München, vagy a Borussia Dortmund mezében rúgták a labdát. Amint látjuk, rengeteg statisztikai mutatóban nyújt kiemelkedőt.

A 2021-22-es szezonban megmutatta, hogy mennyire sokoldalú. Összesen 4092 percet töltött a pályán minden sorozatot figyelembe véve, ezekből 416 percet játszott a bal oldalon (a percek 10,2%-át), 441 percet a jobb oldalon (a percek 10,8%-át), 1127 percet (a percek 27,5%-át) középső támadó középpályásként, 1957 percet (a percek 47,8%-át) visszavont csatárként, és 311 percet (a percek 7,6%-át) játszott legelöl játszó támadóként (Transfermarkt.com).

Ebből is látszik, hogy ő egy univerzális játékos, akinek a készségei a pálya minden pontján kamatoztathatók.

Látszik, hogy Nkunku rengeteg helyen feltűnik a pályán. A legvörösebb pontok mutatják, hol fordul meg a leggyakrabban. Nagyon egyedi, hogy középen és a bal szélen, és a bal félterületben is ennyire aktív. SofaScore.com, Bundesliga 2021-22.

Nagy meccseken is előlép

Nagyon sok olyan tényező is szerepet játszik a játékosok értékelése során az átigazolási piacon, amelyek nem tűnnek elsőre lényegesnek, de mégis komoly szerepük van.

Az egyik ilyen, hogy Nkunku a legfontosabb mérkőzéseken is jól teljesít. Mesterhármast szerzett az Etihadban a Manchester City ellen, betalált a PSG ellen (7 góllal zárt 6 BL-meccsen), 2 gólt és 3 gólpasszt jegyzett a Dortmund ellen, betalált a Bayern München ellen idegenben, az Európa-ligában 6 meccsen 4 gólt szerzett, és a Német Kupa döntőjében is gólt szerzett a Freiburg ellen (ezzel 11-esekre mentette a meccset, miközben csapata emberhátrányban játszott).

(NPxG=Várható gól/90 11-esek kivételével; xA=Várható gólpassz; xG Chain=Támadásszövés (A várható gól értéke egy támadásnak, amelyben a játékos akár lövőként, akár passzolóként szerepet vállalt); xG Buildup=Támadásszövés-lövések+kulcspasszok). Understat.com

Látható, hogy Nkunku nagyon jól teljesít, ha Salah, Firmino, Mané, és Jota Liverpoolt megelőző utolsó évéhez van hasonlítva. A második legtöbb percet játszotta, gólokban és gólpasszokban, várható gólokban a legjobb, a kreatív mutatókban pedig csak Salah előzi meg, de ő is épphogy. A statisztikák között érzékelhető a hasonlóság a mutatókban, szóval egyértelmű, hogy kiszemelt lehet a „vörösök” számára, és illene is a csapatukba.

Fbref.com (kizárólag a 2021-22-es Bajnokok Ligája meccsei alapján, Luis Díaz esetében csak az FC Portóban lejátszott mérkőzéseket vettem figyelembe)

Látszik, hogy Núñez egy más profilú játékos a többiekhez képest. Kreatív mutatókban ismét második, és látszik, hogy a cselező képessége némileg ellentmondásos. Azt viszont ne felejtsük, hogy ezek csupán BL-meccsekről összeszedett adatok, vagyis az RB Lepizig, az FC Porto, és az SL Benfica itt általában kevesebbet birtokolta a labdát ellenfeleinél (Man City, PSG, Liverpool, AC Milan, Atlético Madrid, Bayern München, Barcelona), ezért nem írják le tökéletesen a játékosok mivoltát, de mégsem rossz támpontnak, hiszen csapataik erőssége hasonló volt.

Lőtérképe is mutatja, hogy a tizenhatoson belül bárhol felbukkanhat, és képes veszélyes területekre mozogni. Ez óriási értéket hordoz magában. Nem lő sokat a tizenhatoson kívülről sem, ami szintén jó.

Nkunku értékét tovább növeli az egészsége. Összesen 2 napot kellett kihagynia koronavírusfertőzés miatt (meccset nem), a Transfermarkt adatbázisa szerint csupán a 2020-21-es szezonban volt sérült, amikor egyszer 7 (hátsérülés), egyszer pedig 31 napot kellett kihagynia (bokasérülés). Összesen 7 mérkőzést hagyott ki két szezon alatt, ami nagyon pozitív.

Hatékonyság (várható gól/lövés+várható gólpassz/lövés)-Labda dominancia (játékos lövései+kulcspasszok+játékos eladott labdái)/(csapat lövései+csapat eladott labdái). Látszik, hogy Kane és Haaland nem igénylik sokat a labdát ahhoz, hogy veszélyes helyzetekbe kerüljenek maguk, vagy alakítsanak ki a társaiknak. Neymar és Mbappé az ellentétek. Érdemes megfigyelni a különbséget Sancho és Lukaku szezonjai között. Mindenki másnál a 2021-22-es szezon adatai szerepelnek.

Viszont, hogy ne lehessen azt mondani rám, hogy csak a statisztikák tengerében elmerülve értékelek játékosokat egy légkondicionált irodában, audiovizuálisan is bemutatom Nkunku játékát.

Miután Jesse Marsch-al gyengén kezdte a szezont az RB Leipzig, Domenico Tedesco vette át a lipcseiek irányítását. Tedesco érkezése után csak a Bayern München szerzett több pontot a bajnokságban. Nkunku mentéségére legyen szólva, hogy még Marsch alatt is eljutott 6 gólig és 4 gólpasszig, amivel 4. helyen állt a kanadai táblázaton a bajnokságban.

Mivel azt is vizsgálom, hogy képes lesz-e a Liverpool csapatában játszani, megnézem, hogy a Liverpool támadóit jellemző képességekkel rendelkezik-e. Képes-e visszalépni mélységben, és előre juttatni a labdát, mint Firmino, rendelkezik-e a kapu előtti nyugalommal és higgadtsággal, mint Jota, van-e olyan robbanékonysága, sebessége, egyensúlya, mint Manénak (és némileg Díaznak), és képes-e ezeket úgy ötvözni, mint Salah?

A játékkoncepcióbeli hasonlóságok miatt viszonylag könnyen összehasonlíthatóak ezek, főleg azért, mert a Liverpool több játékost is leigazolt, akik korábban a Red Bull klubjaiban játszottak (Mané, Keita, Minamino).

Nkunku nem számít a legatletikusabb játékosok közé, de így is rendelkezik annyival, hogy segítse a visszatámadásokat labdalopásokkal az egyensúlya, és flexibilis mozgástartománya révén.

A Bayern München ellen kiválóan játszotta francia. 0:22-nél láthatjuk, ahogy kivár a lehető legideálisabb pillanatig, mielőtt kiugratná Dani Olmót, majd az ezt követő jelenetnél ismét mutatja higgadtságát a támadóharmadban, mielőtt tökéletesen kiugratja Konrad Laimert, amelyből André Silva szerez gólt.

Ebből a videóból azt is látjuk, hogy az egy érintéses megoldásai megbízhatóak, jól hozza ki a labdát „csínyből”, vagyis jó lábmunkával rendelkezik.

Nkunku mesterhármasát szerzett a Man City ellen egy 6-3-ra elveszített BL-meccsen. Mindhárom befejezés megnyerő, a két fejes bizonyítja erős ösztöneit a tizenhatoson belül (Jota), a harmadik gólja pedig egy kitűnő befejezés éles szögből, ahol Ederson talán többet is tehetett volna a gól elkerüléséért.

Amikor pedig kifejezetten a cselezésére koncentrálunk, némileg vegyes képet kapunk. Mivel egy eléggé egylábas játékosról van szó (Fbref 91%-ban jobb láb dominánsnak tartja, Lionel Messi is ugyanekkora mértékben bal lábas méréseik alapján, Salah 83%-os, Díaz 86%-os), ezért a megtévesztő mozdulatok nem bővelkednek variációkban. Szereti használni testi erejét és gyorsulását, miközben a jobb lábával terelgeti a labdát.

Érdekes módon viszont a befejezéseknél hatékony ballal is, a Bundesligában szerzett 20 góljából 6-szor ballal talált be.

Ami kifejezetten tetszik ebben a gólban, az a felkészültség a lövés előtt, és a kivitelezés, miközben a teste harmóniában marad a gyengébbik lába használata ellenére. A lövés pontos, kapustól távolodva csavarodik elegendő erővel.

Összességében elmondható, hogy Christopher Nkunku az egyik legjobb játékos, aki az átigazolási piacra fog kerülni az elkövetkező 12 hónapban. Szerződést hosszabbított a lipcseiekkel, amelybe egy 60 millió eurós kivásárlási záradék is bekerült a következő nyártól, ami egyáltalán nem sok egy olyan játékosért, aki ennyire sokoldalú.

Az utóbbi években többször is felmerült, hogy a Bundesligából igazolt játékosok mennyire nehezen illeszkedtek be új bajnokságokba (Timo Werner, Kai Havertz, Jadon Sancho), különösen a Premier League-be. Németországban a csapatok védelmei nagyobb területeket engednek az ellenfelek támadóinak, míg Angliában ennél óvatosabbak az esélytelenebb csapatok.

Azonban a fent említett játékosok védelmébe mondanám, hogy senkinek sem könnyű, ha Frank Lampard az edzője, a Chelsea pedig hagyományosan egy olyan klub (volt Abramovics alatt), amely nem játékosprofilokban gondolkodik, hanem csak megvesz sok jó játékost, és majd az aktuális edző (akit szintén nem adott profil alapján választanak ki, lásd Mourinho, Ancelotti, Conte, Sarri, Tuchel) megoldja valahogy. Ez nem kedvező az odaigazoló játékosoknak, és ezért nem vált be sok igazolásuk (Lukaku, Sevcsenko, Werner, Torres). Sancho pedig egy olyan klubba igazolt, ahol teljes káosz uralkodik kilenc éve (Thiago és a Liverpool nagyon jó ellenpélda).

Ezért nem mondanám, hogy Nkunku bárhol sikeres lenne, mert vannak közegek, amelyek kevésbé jók a játékosok egyéni fejlesztésében, és egységes rendszerbe illesztésében, és nem olyannak tartom, aki bármilyen csapat támadójátékának „padlójának szintjét” fel tudná emelni. Azonban a „beilleszthetősége” nagyon jó, a Red Bull-klubokból érkező játékosokkal sikeres Liverpool nagyon jó hely lenne számára, ahogy elgondolkodtató lenne egy Nkunku-Benzema-Vinícius trió is Madridban, és a Manchester Cityben is megtalálná a helyét, még ha némi időre szüksége is lenne Guardiola stílusának megszokásához (lásd Jack Grealish).

A „méretezhetősége” is jónak tűnik, StatsBomb játékos összehasonlító profilja alapján szélsőként/támadóközéppályásként leginkább Mohamed Salahra hasonlít (a top 10 Nkunkuhoz leginkább hasonló játékosok listáján Díaz a negyedik, Mané a hatodik), csatárként pedig leginkább Diogo Jotára hasonlít. Ez azt jelenti, hogy ha őt egy jobb csapatba, jobb csapattársak mellé tesszük, a termelékenysége szinte bizonyosan megjósolható.

Az OM Arvind által meghatározott öt pont szerint, amelyek a leginkább befolyásolják azt, hogy egy támadó mennyire „méretezhető” (milyen jól illeszkedne be egy másik csapatba más játékosok mellett) a felvételek alapján Nkunku négy pontnak is megfelel (https://tacticalrant.substack.com/p/basketball-football-floor-ceiling-raising).

Az öt pont a labdanélküli játék (a játékos védelemre gyakorolt hatása a labda nélkül), posztokon belüli sokoldalúság (láttuk, hogy Nkunku négy szerepben is képes remekül teljesíteni), összjáték hatékony elősegítése (a top 6-ban végzett várható gólpassz/90-ben a Bundesliga elmúlt két évében), letámadás és védőmunka (Red Bull-játékosként ez adott), valamint a fejjáték (ebben középszerűnek tartom a franciát).

Egyik kedvenc statisztikám pedig az, hogy az öt top bajnokságban csupán Lacazette, Mbappé, Osimhen, Vinícius, és Lozano harcolt nála ki több 11-est, amelynek képessége olyan lehetőségeket rejt magában, amelyre a klubok még nem igazán figyeltek fel az átigazolási piacon. Ha találsz egy játékost, amely az átlagnál gyakrabban képes kiharcolni egy 11-est, az minden esetben egy 76%-os gólszerzési lehetőséget jelent, amely rengeteget jelenthet egy szezon során.

Mivel ő jobb lábas, ezért nem merném Mohamed Salah utódának tartani, mivel Salah bal lábas játéka nagyon jó egyensúlyt teremt a jobb oldalon Trent Alexander-Arnolddal, és a jobb oldali középpályással (Henderson/Keita/jövő évi igazolás (Bellingham?)), még ha a bal lábas Harvey Elliottal új lehetőségek is nyíltak meg a csapat előtt, ahogy a tavalyi szezon elején láttuk.

Továbbá, Salah a csapat leggólerősebb, a támadósor legkreatívabb, és a legjobban letámadó játékosa is, ez pedig olyan ötvözet, amelyet nehéz lesz pótolni, bármikor is távozik a klubtól az egyiptomi.

„Gravitációja” (vagyis, hogy mennyire képes magára vonni az ellenfél védőinek figyelmét, azok mennyire követik őt mélységi visszalépéskor, vagy mennyire támadják meg, ha rájuk vezeti a labdát) elegendően magas szinten van, még ha nem is tartozik a legjobbak közé, mivel szeretnék kicsit nagyobb outputot látni a cselezései terén.

Mivel még sokat kell tanulnom erről a területről, kicsit nehezen tudom beosztani őt archetípus szerint, de valószínűleg egy nagyon jó csapat potenciálját növelő őstípus felé hajlok, hiszen bár a szezon elején is jó számokat hozott, a csapat nem teljesített az elvárosoknak megfelelően (ezzel nem Nkunkut hibáztatom), de amint Tedesco megérkezett, a csapat és Nkunku is feljavultak, aki egy fantasztikus igazolás lenne a Liverpool (vagy a City, a Real Madrid, esetleg a Bayern München) számára 2023-ban. 60 millió euró egy jelentős „leárazásnak” számít egy olyan játékosért, aki egy igazi mindenes a támadójátékban.